Trokán Nóra: Szárnyalok a szabadságtól

Trill Zsolt és Trokán Nóra | fotó: Kiss Zoltán

Trill Zsolt és Trokán Nóra | fotó: Kiss Zoltán

MEGKAPTA A PÉCSI ORSZÁGOS SZÍNHÁZI TALÁLKOZÓN a legjobb női főszereplőnek járó díjat. Öt évadot töltött a kecskeméti színházban, ahová szabadúszóként továbbra is visszajár. Nyáron filmet forgat, szinkronizál, Gyulán pedig a III. Richárdban szerepel. Szülei, nővére és szerelme is színész. Trokán Nórával beszélgettünk.

– Harmincévesen Maryt, az ötvennégy éves, morfiumfüggő nőt játszotta a Hosszú út az éjszakában című darabban, most pedig a Macska a forró bádogtetőnben az önnél szintén idősebb Maggie kétségbeesett vergődését mutatja meg remekül. Hogyhogy?!

– Amikor megtudtam, hogy Zsótér Sándor rendező rám osztotta Mary szerepét, igencsak megrémültem, miközben tudtam, biztosan megvan az oka a döntésének. S az első próbán ki is derült: a nő tizennyolc évesen összeházasodott a szerelmével. Ez volt élete legboldogabb időszaka. Aztán valahol elkezdett romlani minden, fokozatosan ment tönkre az élete. A darabban sokat beszél a múltjáról, valójában abban él, erre épült a rendezői koncepció. A Macska a forró bádogtetőn esetében nagyjából koromnak megfelelő a szerep, itt nem kellett semmiféle csavart alkalmazni.

Tovább a Szabad Föld oldalára >>>

 

Bővebben...

A fiatal, elveszett generációt állítja középpontba az ifj. Vidnyánszky Attila által rendezett III. Richárd

Fotó: Gyulai Hírlap – Tóth Péter

Fotó: Gyulai Hírlap – Tóth Péter

A darabot július 13-án, 14-én és 15-én mutatják be várszínpadon

Egy sajtótájékoztató keretein belül tudhattunk meg többet a július 13-ai III. Richárdról, amelynek rendezője ifj. Vidnyánszky Attila. Gedeon József, a Gyulai Várszínház igazgatója elmondta, hogy már tavaly is beszéltek a darabról.
A fiatal rendező elmondása szerint már másodéves korukban felvetődött a III. Richárd egy vizsgafeladat kapcsán, de végül egy másik darab mellett döntöttek, így lett az első rendezése az Athéni Timon. A cél az emberek megszólítása lenne, bemutatni a mai fiatal generációt, amely egyben a sajátja, és azt, hogy miért mondják őket elveszettnek.
Bővebben...

„Ne félj, szerelmem: nem pacsirta szól” – A Shakespeare Fesztivál ötödik napja

Rómeó és Júlia | Budaörsi Latinovits Színház - Fotó: Kiss

Rómeó és Júlia | Budaörsi Latinovits Színház – Fotó: Kiss Zoltán

Napunk érdemi része ezúttal – egy sajtótájékoztató következtében – a szokásosnál egy órával korábban kezdődött, a tegnapi előadás szakmai megbeszélésére pedig éppen ennek következtében kaptunk váratlan vendéget. Ittlétünk egyetlen hosszabb filmvetítését végül kihagytuk, az este pedig Rómeóval és Júliával, valamint igen vegyes érzelmekkel telt.

Reggel már motoszkál a fejemben, hogy mintha valamelyik elküldött sajtóanyagban azt olvastam volna, hogy a mai nap folyamán a – két nap múlva esedékes – III. Richárd bemutatója kapcsán lesz egy sajtótájékoztató. Épp csak arra nem emlékszem, hogy hány órakor, a forrást pedig nem lelem. A sors, pontosabban Fodor Krisztina, a Gyulai Várszínház egyik sajtófelelőse azonban segít rajtam, egy váratlan telefonhívás formájában. Így tudom meg, hogy az említett sajtótájékoztató délután három órakor kezdődik a Kamaraszínházban.

Tovább a potszekfoglalo.hu oldalra Stermeczky Zsolt Gábor teljes beszámolójához >>>

Bővebben...

A tánc vajon mi? – A Shakespeare Fesztivál negyedik napja

Fotó: Kiss Zoltán

Fotó: Kiss Zoltán

Mai napunk meglehetősen szellős, a délutáni szakmai beszélgetést követően csak este fél kilenckor nézünk be a Kossuth utcai Kamaraterembe, akkor azonban táncelőadást láthatunk a Macbeth-ből. Izgalmas műfaji kihívás.

Miután tegnap sikeresen szereztem be papírt és ceruzát, örömmel töltöm el a ma délelőttöt az egyéb műfajok alkotásával. Ezen kívül, miután kikerült, hatalmas örömmel küldözgetem ismerősöknek facebook-on a tegnapi nap beszámolójának linkjét, mert az Ahogy tetszik zsenialitása még mindig nehezen megy ki a fejemből. Már előre kíváncsi vagyok rá, vajon mit mondanak róla a többiek a szakmai beszélgetésen, különös tekintettel Nádasdy Ádámra, bár abból kiindulva, ahogy tegnap a Szentivánéji álmot boncolgatta, az a megérzésem támad, hogy ez az előadás viszont tetszik neki.

Tovább a potszekfoglalo.hu oldalra Stermeczky Zsolt Gábor teljes beszámolójához >>>

Bővebben...

Tragédia táncban elbeszélve

fotó: Kiss Zoltán

fotó: Kiss Zoltán

A csak „skót darab”-ként emlegetett Macbeth sokrétűsége és a köré szőtt mítosz nyomán kiváló alapanyag egy táncprodukció létrehozásához, amit a Kulcsár Noémi Tellabor a Nemzeti Táncszínházzal közös előadásként mutatott be.
Már az első kép egy álomszerű alakzattal nyit, Macbeth ellenségeit – vagy tán fiait? Nem tudhatjuk – látjuk megelevenedni, majd a kifeszített fekete lepel hirtelen életre kel, alóla pedig báb alakban bújnak ki a boszorkányok. Ám ők is mintha Macbeth ellen vonuló bölcsek lennének, úgy állják körbe és tornyosulnak fölé. Hegyes ujjaik koronát emelnek rá, ő pedig dicsőségben úszik. De jogos-e ez, ha a király még él? Macbeth habozik.

Vass Antónia beszámolója a sugopeldany.hu oldalon >>>

 

Bővebben...