“A Szentivánéji álomban a valóság és képzelet határát keresem.”

Kulcsár Noémi  Szentivánéji álom című koreográfiája lesz a Gyulai Várszínház első bemutatója, június 7-én.

Shakespeare egyik legismertebb vígjátéka egyben keserédes dráma a szerelem természetéről. Különböző párok vesznek el egy elvarázsolt erdőben, egyik szerelem adja át helyét a másiknak, miközben a kavarodásban a szerelem nem más, mint függőség, a magány ellenszere.

Tovább a teljes cikkhez a szinhaz.hu oldalra >>>

Bővebben...

FŐ A ROMLOTTSÁG

Fotó: Kiss Zoltán

Fotó: Kiss Zoltán

Aki a Szeget szeggelt megrendezi, annak okvetlenül gondolnia kell valamit erről a bizarr történetről és főbb szereplőiről. STUBER ANDREA KRITIKÁJA.

Ki-ki a saját vállalt vagy inkább bejelentett értékrendjét áthágva bukik a legnagyobbat.
(Esterházy Péter)
Shakespeare műfajilag nehezen besorolható, színműként számon tartott Szeget szeggelje elég különös darab. Ez a tulajdonsága arra mindenképpen jó, hogy bizonyos biztosítékot jelent: aki a Szeget szeggelt megrendezi, annak okvetlenül gondolnia kell valamit erről a bizarr történetről és főbb szereplőiről. A hatalmat ideiglenesen átruházó Hercegről, aki álruhában settenkedik az államigazgatás napi ügymenete körül, és kétes irányzékkal vet be kegyetlenebbnél kegyetlenebb trükköket. A kinevezett helyettes helytartóról, aki bigott erkölcsi szigort léptet hatályba, és gyakorlatilag azonnal elbukik rajta ő maga. A kolostorba vonuló ifjú lányról, aki hazudozásba és csalásba kétségek nélkül belemegy, viszont a bátyját elvi alapon halálba küldi, mert felháborítja, hogy a fiatalember az ő szűzi tisztasága árán szeretne életben maradni. Tisztességes kuplerájosokról, korrupt börtönőrökről, szélhámosságban bűnrészes egyházi személyekről és egyéb furcsa szerzetekről és szerzetesekről szól a mese.
Bővebben...

FÜTYÖRÉSZŐ BÉKEKOR

Fotó: Kiss Zoltán

Fotó: Kiss Zoltán

Ifj. Vidnyánszky Attila nagy érzelmi és értelmi amplitúdójú gyulai III. Richárdja jóval több egy nyári kalandnál: a telitalálatok és megoldatlanságok széles választékából az előbbiek az emlékezetesebbek. JÁSZAY TAMÁS KRITIKÁJA.

A szövegváltozat például valahol a kettő között táncol. Ami elhangzik a színpadon, az Vas István is meg nem is, mivel az ifj. Vidnyánszky Attila előadásainak szövegkönyvét jegyző Vecsei Miklós fordítóként, átdolgozóként, dramaturgként alaposan, de azért a felismerhetőségig szabta át az eredeti textus(oka)t. (Első hallásra az emblematikus fordulatok közül tán csak az „Országomat egy lóért!” maradt érintetlenül; igaz, először ironikusan, idézőjelek közé szorítva hangzott el a színpadon.) Vecsei szövege nem különösebben aktualizál, de hát épp ez a darab erre nem is nagyon szorul rá – eszembe jut egy interjú a nagy román rendezővel, akit arról kérdeztek, miért nem dolgozik kortárs szövegekkel, miért nem csinál harcias politikus színházat, mire értetlenkedve válaszolta, hogy vajon van-e annál politikusabb döntés, ha az ember III. Richárdot rendez?
Bővebben...

Minden politikus bűnöző, na és akkor mi van?

P1570355Kovács Bálint kritikája ifj. Vidnyánszky Attila III. Richárd-előadásáról

Nem a diktátorok érdeklik ifj. Vidnyánszky Attilát, inkább az, lehet-e más a politika. Nem lehet.

Fasiszta diktátorok, pszichopata gyilkosok, nemzetvesztő politikusok és éppen aktuális miniszterelnökök mind beleférnek III. Richárd köpönyegébe, nem csoda, hogy olyan sokszor veszik elő Shakespeare-nek ezt a darabját a színházigazgatók és rendezők. A királyi udvar egyik nemes ura eldönti, hogy gazember lesz, mindenkit egymás ellen fordít vagy lemészárol, és végül királlyá válik – a hatalom birtoklásának legmetszőbb kritikája ez a darab. Általában.

Tovább az Index oldalára a teljes kritikához >>>

Bővebben...

Fehér Elephánt a III. Richárdról

P1570600

Fotó: Kiss Zoltán

Kissé félrehajtott fejjel sokáig szembenéz a közönséggel, majd lassan tagolja a hírhedt kezdőmondatokat. Dermesztő szuggesztió,  azonnal kiderül, hogy kikerült a kiabálós brand-galilei hullámvölgyből,  ez a régi  Trill Zsolt,  a Gyilkosság a székesegyházban, a Tóték, a Dekameron, a Szarvassá változott fiú legendás hőse, akinek fojtott pianisszimója úgy hasít, mint ama woyzecki borotvapenge az alkonyi égen. Nem halljuk az “Úgy döntöttem, gazember leszek”-et,  Vecsei Miklós Hasi  alaposan megdolgozta a textust, húzott, törölt, ám új szituációkat,  szövegeket is alkotott,  szikrázó nyelvi leleménnyel,  erőltetett aktualizálás nélkül, sikerrel tette maivá a shakespeare-i csodát.  Áttekinthetővé vált a negyven szereplőből redukált együttes, a Rózsák Háborúja végkifejletének hektikus káosza.

Tovább a toptipp.hu oldalra >>>

Bővebben...