Koltai Tamásra, a Shakespeare Grémium tagjára emlékezünk

Idei plakátkiállítás megnyitónkon - Fotó: Kiss Zoltán

Idei plakátkiállítás megnyitónkon – Fotó: Kiss Zoltán

Életének 73. évében váratlanul elhunyt július 18-án, szombaton Koltai Tamás színikritikus, színházesztéta, újságíró.

Koltai Tamás 1960-1965 között szerzett diplomát az ELTE Bölcsészettudományi Karán.

Hosszú pályafutása során a Színház című folyóirat munkatársa, majd haláláig főszerkesztője volt, a Magyar Televízió színházi és filmszerkesztőségét is vezette évekig, tanított a Színház- és Filmművészeti Egyetemen. Az Élet és Irodalom, illetve a 168 óra című magazinban állandó rovata volt, továbbá számos kötet szerzője is volt. Életművét 1987-ben Jászai Mari-díjjal, 2007-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztjével, 2011-ben Pulitzer-emlékdíjjal ismerték el.

Bővebben...

Shakespeare kiváló emberismerő – Tiszatáj online

P9910002ZSÓTÉR SÁNDOR-BESZÉLGETÉS GYULÁN

Korábban nem ragaszkodtam ennyire a szöveghez, mint mostanság, ha Shakespeare-t rendezek – árulta el Zsótér Sándor Kossuth-díjas rendező, dramaturg, színész a Gyulai Várszínház által szervezett Ki volt Shakespeare? elnevezésű konferencián.

„Nem lehetne megfordítani a konferencia menetét azzal, hogy nem én kezdek el beszélni, hanem önök kérdeznek tőlem?” Így kezdte „előadását” Zsótér Sándor, aki ritkán vállal konferencia-szereplést. Gedeon József fesztiváligazgató kérésére végül igent mondott. Szóba kerültek korábbi Shakespeare-rendezései, így a 2008-ban bemutatott A velencei kalmár és a főiskolásokkal készített Hamlet, illetve a Gyulán, a Kamarateremben játszott W. S. Othello – néger mór című darabja.

Tovább Tóth András Tozzi teljes írásához >>>

Bővebben...

Ki volt Shakespeare – és ki KAF? – Bárka online

P9910522A gyulai Shakespeare Fesztivál szokásos, minden évben megtartott konferenciája, amely irodalmi és színházi, valamint tudományos és alkotói megközelítéseknek egyaránt helyt ad, a „Ki volt Shakespeare?” kérdése köré szerveződött – erre a kérdésre pedig a szövegértelmezéstől a kultuszkutatásig terjedő széles skálán mozogtak a résztvevői felszólalások.

Fabiny Tibor, a Károli Gáspár Református Egyetem tanára a konferencia hívó kérdéséhez a reneszánsz géniusz-fogalmának vizsgálatán keresztül közelített. Ha Shakespeare az angol reneszánsz géniusza, az a kérdés, mit és kit tekintettek költői géniusznak az angol reneszánszban – mivel tudhatóan Shakespeare nagyobbra tartotta szonettjeit a drámáinál, a reneszánsz költészetfelfogás került szóba, ennek forrásai és céljai.

Tovább Varga Anikó teljes írásához >>>

Bővebben...

York napsütése Gyulán, II. felvonás – 7óra7.hu

Romeo_es_Julia_YorkShakespeare Fesztivál utolsó négy napján két Rómeó és Júlia-feldolgozást is láthattunk, egyiket egyenesen a napsütötte Yorkból, továbbá egy Shylockról szóló monodrámát a lengyel Piotr Kondrat előadásában és végül ifj. Vidnyánszky Attila nemrég bemutatott Athéni Timon -rendezését.

Egy konferenciára és egy beszélgetésre is sor került, előbbi neves magyar Shakespeare-kutatókkal és Zsótér Sándorral, utóbbi a magyar posztmodern líra kiválóságával, Kovács András Ferenccel, akinek a Mester halálának 400. évfordulójára jelent meg York napsütése zengő tombolás című kötete. Úgy látszik, York napsütéséből soha sem elég.

Tovább Kiss Csaba Bendegúz teljes beszámolójához >>>

Bővebben...

York napsütése Gyulán – 7óra7.hu

P9890675„York napsütése rosszkedvünk telét / Tündöklő nyárrá változtatta át” – kezdődik Shakespeare III. Richárdja Vas István fordításában. Ha nem is York, de Gyula napsütése valóban tündöklő nyarat és rekkenő hőséget hozott a XI. Shakespeare Fesztivál első hetére, amelyen két III. Richárd-feldolgozást is láthattunk, az egyiket egyenesen Kínából. Megnézhettük még Bocsárdi László legújabb Vízkereszt: -rendezését, Zsótér Sándor fergeteges Othellóját és hallgathattunk Shakespeare-korabeli zenéket a Mandel Quartet tolmácsolásában, hogy aztán az első hét végére megérkezzenek a hűvösebb időt hozó szelek is Shakespeare hazája felől.

Tovább Kiss Csaba Bendegúz teljes beszámolójához >>>

Bővebben...