Fotó: Kiss Zoltán
Kissé félrehajtott fejjel sokáig szembenéz a közönséggel, majd lassan tagolja a hírhedt kezdőmondatokat. Dermesztő szuggesztió, azonnal kiderül, hogy kikerült a kiabálós brand-galilei hullámvölgyből, ez a régi Trill Zsolt, a Gyilkosság a székesegyházban, a Tóték, a Dekameron, a Szarvassá változott fiú legendás hőse, akinek fojtott pianisszimója úgy hasít, mint ama woyzecki borotvapenge az alkonyi égen. Nem halljuk az “Úgy döntöttem, gazember leszek”-et, Vecsei Miklós Hasi alaposan megdolgozta a textust, húzott, törölt, ám új szituációkat, szövegeket is alkotott, szikrázó nyelvi leleménnyel, erőltetett aktualizálás nélkül, sikerrel tette maivá a shakespeare-i csodát. Áttekinthetővé vált a negyven szereplőből redukált együttes, a Rózsák Háborúja végkifejletének hektikus káosza.
