W. Shakespeare: Rómeó és Júlia –utcaszínházi előadás
Főbb szerepekben: Lakatos Viktória, Sallai Zsóka, Szabó Zoltán
Rendező: Gulyás Attila
A Békéscsabai Jókai Színház Színitanházának II. éves hallgatóinak előadása
Shakespeare Rómeó és Júliája egy kicsit más felfogásban!
A három szereplővel, néhány stokival és függönyökkel színpadra álmodott előadás első részét két játszó viszi végig, az összes karaktert megmutatva. Mindezt álomszerűen, mintha Júlia emlékeit látnánk megelevenedni. A második részben Júlia gondolataival találkozunk, ahogyan megéli a felvonás történéseit. A szereplők pillanatok alatt bújnak egyik szerepből a másikba, miközben a szöveget Shakespeare-hez hűen, ám mégis mai értelmezésben, rendkívül érdekes módon adják vissza.
Ez a Hamlet tipikus felnőtt, aki mentes minden előkelőségtől; azért küzd, hogy megértse azt a világot, amelyik megtagadja tőle a megértést, a barátságot és a szerelmet. Az ő alászállása a tettetett rosszaságba inkább alászállás a depresszióba, ami erőszakos kitörésekben, őrült rohamokban és mindenekfelett erős boldogtalanságban jelenik meg. Ő illúziók nélküli, elidegenedett, magányos, bizonytalan, önmarcangoló, búbánatos és a világ kompromisszumaitól és csalásaitól beteg. Ez a feldolgozás velőig vetkőzteti le a darabot. Hamlet alakjára fókuszál, az ő önvizsgálatáról és értelemkereséséről szól.
Hamlet szerepét két színész játssza. A közönség a szomorúságnak, a frusztrációnak és a kétségbeesésnek két arcát láthatja. Ugyanazok a színészek alakítják a többi szerepet a is darabban. Elvégre, ha Hamletből van bennünk valami, lennie kell Hamletben valaminek Opheliából, Gertrúdból és Claudiusból is.
Ez a szigorú egyszerűség produkciója: az ellenpontja a ravasz, konceptuális színháznak. Csupasz színpadon játszanak, a színészek a karaktereket és Helsingör világát a testükkel, hangjukkal és néhány egyszerű kellékkel adják vissza. A fő céljuk, hogy Shakespeare nyelvét életre keltsék – a költészetét, kegyetlenségét és humorát. Világosságra, életerőre és igaz érzelmekre törekszenek.
„Sziporkázó fantázia, nagyszerű csapat félelmetes lendülete”
W. Shakespeare: Rómeó és Júlia
Rendező: Ifj. Vidnyánszky Attila
Hiszünk még a szerelemben? Úgy értem, hiszünk-e még a mindent elsöprő, az identitást, a megkövesedett dogmákat, az előítéleteket, a félelmet és talán még a józan észt is felülíró szerelemben? Hiszünk még abban, hogy két ember egyesülhet? És ha igen, akkor hisszük-e, hogy ez az egység lehet maga világmindenség?
Történet a megmagyarázhatatlan gyűlöletről, melynek csak egy megmagyarázhatatlan szerelem vethet véget. A harmad éves kaposvári színművész osztály kincskeresése 2 óra 20 percben.
Ifj. Vidnyànszky Attila, Vecsei H. Miklós, Kovács Adrián és a kaposvári harmad éves Uray osztály közös munkája ez, az ötödik félév végén létrehozott vizsgaelőadás. Készült a Nemzeti Színházban, több helyszínen. A közös gondolkodást meghatározta a szövegközpontúság, a helyszínfüggetlenség… és a Beatles.
Koncert
A bemutatót követően az osztály rock-zenekara fesztiválzáró Örömkoncertet ad –többek között- a Little Shop Of Horrors c. musical egy részletének, Eric Clapton (Change The World; Forever Man) számainak, Hugh Laurie (You Don’t Know My Mind), Lady Gaga (Born This Way) Kylie Minogue – Nick Cave (Where The White Roses Grow), valamint Tom Waits (Matilda; Tango ‘Till They’re Sore; Come On Up To The House) zenéinek előadásával.
„ Az örök szerelmi történet a mába helyezve, fiatalos előadás sok humorral, remek koreográfiával”
W. Shakespeare: Rómeó és Júlia
Főbb szerepekben:
Zsigmond Emőke,Dékány Barnabás, Székely B. Miklós, Spolarics Andrea
Rendező: Berzsenyi Bellaagh Ádám
A Budaörsi Latinovits Színház előadása
Színhelyünk Verona, ahol minden és mindenki szép, még a fegyvereket is ékszerként lehet viselni és csak játékból hadonásznak vele – amíg el nem rontja valaki a játékot;
Verona, ahol mindenki jó, és mindenki mindenkinek jót akar, legelsősorban is az állam és az egyház, azaz a herceg és a város kedvenc papja – amíg az a sok kis jó össze nem áll egyetlen ijesztő rosszá;
Verona, ahol mindenki gazdag, csak szerelemre nem telik senkinek, aki meg mégsem tudna nélküle élni, annak mindene rámegy, még az élete is – és mégis: ettől, és ekkor lesz a leggazdagabb;
Veronában vagyunk tehát, a jólétben lubickoló, hatalmi násztáncban bokázó, szerelembebelehaló Veronában, amely mégis, vagy tán épp ezért, a szerelmek városa marad most már mindörökre – egynapi járóföldre Mantovától, ahol betevő falatért árulják a mérget.
„Okos, jókedvű produkció, mai szövegek, sok zenével, remek alakításokkal”
W. Shakespeare: Ahogy tetszik – vígjáték A budapesti Katona József Színház előadása
Szereplők:
Fekete Ernő, Ujlaki Dénes, Ónodi Eszter, Kocsis Gergely, Tasnádi Bence, Borbély Alexandra, Dankó István, Hegymegi Máté, Keresztes Tamás, Kiss Eszter, Pálos Hanna
Díszlet és jelmez: Horváth Jenny, Zene: Keresztes Tamás, Hang: Bartha Márk, Világítás: Pető József, Mozgás: Hegymegi Máté, Súgó: Doma Petra, Dramaturg: Radnai Annamária, Asszisztens: Fejes Vera
Rendező: Kovács D. Dániel
William Shakespeare nyomán, Nádasdy Ádám fordításának felhasználásával a szövegkönyvet írta Závada Péter.
Nincs az az ármány, intrika, cselszövés, ami olyan messzire űzhetné az embert, mint a vágy egy másik iránt, mint a szorongás, hogy magányos marad, és mint a pánik, hogy talán mégsem azt kapja majd, akivel boldog lehet. Négy emberpár bolyong az ardeni erdőnek nevezett helyen, hogy ha sehol másutt, ott végre legyőzze a félelmeit, és próbára tegye magát és a másikat.
Akik pedig nem a szerelemben utaznak, bölcsek és bolondok, köszörülik az elmét, folyik a szó – de mindez azzal a pofátlansággal, elevenségel és stílussal, amivel Shakespeare kortársai találkozhattak a színházban, az irodalmi értékeket felhasználva, és nem felmutatva.
“ELŰZÖTT HERCEG: És ki ez a bolond?
JAQUES: Remek bolond. Eddig ilyen céges karácsonyokat csinált. Szerinte nincs olyan nő, aki csak szép és fiatal, Mert annyi ész mindegyikbe szorult, hogy tudja ezt magáról. Kedves, nem? Az agya egy láda, amiből hol egy golfütőt húz elő, hol egy vízibiciklit. Indokolatlan gumikacsát, vadászkést, kényszerzubbonyt, jojót, fémdetektoros biztonsági kaput, lángszórót, aknavetőt, dinnyés rágót, citromos szúnyogriasztót, más néven “Szukut”. Mikor nem nézünk oda, egyenként átcsempészi a gondolatait a mi agyunkba. Én is szeretnék bolond lenni. Kérek egy lila kényszerzubbonyt. Olyan divatos lenne!
