Miskolci Balett címkézett bejegyzés

Láttak már Shakespeare-t ennyi változatban?

2015. július 11.

Kathakali Macbeth; Shakespeare dalok mediterrán stílusban; Rómeó és Júlia csak csajokkal

DSC_8963Ígértem, ha visszatérek a Nagy András vezette beszélgetésről, elmondom a gyerekek véleményét is a Burák rendezte III.Richárdról, amire én is nagyon kíváncsi voltam. Gyors leszek, mert van más mondanivalóm is. Először is kiderült, hogy egy olyan alkotócsapatról van szó, amelyben mindenki valamilyen formában kötődik Marosvásárhelyhez. A rendező és a III. Richárdot játszó színész, Dávid Áron is ott tanult. Burák Ádám rendezői tanulmányait Londonban és Moszkvában folytatta. Ezt a királydrámát azért vette elő, mert foglalkoztatta a hit, a személyiség és a hatalom kérdéskör. Szerinte igazi konfliktus feszül III. Richárd és Isten között.

Tovább Vilmos blogjára >>>

Bővebben...

Shakespeare-Csajkovszkij: Rómeó és Júlia | Miskolci Balett

„Shakespeare legnépszerűbb darabja Csajkovszkij csodálatos zenéjére modern táncelőadásban”

Shakespeare – Csajkovszkij: Rómeó és Júlia A Miskolci Balett előadásaa

Rómeó: PAPP BÁLINT
Júlia: TOKAI RITA
Capulet: SEBESTÉNY CSABA
Capuletné:CATHERINE MOORE
Tybalt: MURESAN AUREL
Dajka: KOCSIS ANDREA
Mercutio: LUKÁCS ÁDÁM
Paris: MAURER MILÁN
Benvolio: SZABÓ LEVENTE
Lőrinc barát: FŰZI ATTILA
Verona hercege: GÁL LÓRÁNT
Mab: BOCSI ESZTER

Díszlettervező: BOZÓKI MARA
Jelmeztervező: BOZÓKI MARA
Dramaturg: CSEH DÁVID
Koreográfus asszisztens: FŰZI ATTILA

Koreográfus-rendező:
KULCSÁR NOÉMI

Csajkovszkij klasszikus zenéjére táncolnak a Miskolci Balett táncosai, akik Shakespeare legismertebb művét adják elő a táncszínpadon a Rómeó és Júliát. A friss szellemiséggel bemutatott kortárs táncelőadás a tragikus szerelemnek állít feledhetetlen emléket.

„A Rómeó és Júlia, Shakespeare örökbecsű remeke megszámlálhatatlanul sok alkotót ihletett meg már eddig, hiszen mindannyiunk legintimebb élettörténése – a szerelem – áll a középpontjában. Interpretációm arra a tapasztalatra épül, hogy korunkban a világ adott rendje és a szerelem állapota között már nem feszül ellentét, vagyis nem igaz többé az alaptétel, miszerint a szerelmek szükségképpen tragikusak, a halálba visznek, hogy csak a másvilágon lehet otthonuk. Az igazi feszültséget számomra nem a szerelem életképessége jelenti, hanem a szeretethez való viszonya. Ez az, amire mind a mai napig nincs megnyugtató válaszunk, a gyakorlatban is működő feleletünk. A szerelem kiszakít bennünket természetes életviszonyainkból, és így megszabadít bennünket a felelősségtől is, mely a szeretni tudás lényegi feltétele és szükségképpeni velejárója. Szeretet és barátság kizárólag csak emberek között lehetséges, hiszen független a nemi identitás sajátosságaitól, testünk milyenségétől. A szerelemben meg épp fordítva működik: a test kap benne főszerepet, férfi vagy női mivoltunk válik meghatározóvá, uralkodni fog lelki, szellemi tartalmainkon egyaránt.

Kik is vagyunk hát voltaképpen? Azok, akik a vágyban ismernek önmagukra, vagy azok, akik a felelősségben találnak saját életerejükre? Kibékíthető-e ez az ellentét test és lélek között, vagy állóháborúnak kell dúlnia közöttük mindörökre.

Táncszínházi előadásunk nem megválaszolni hivatott ezeket a kérdéseket, hanem feltenni. A tánc különösen alkalmas erre, hiszen a ritmikus mozgás kizárólag test és lélek harmonikus viszonyán, együttműködésén alapulhat csak – nélkülözhetetlenek egymás számára, békére vannak imígyen kárhoztatva.”
Kulcsár Noémi, rendező-koreográfus

Bővebben...