Vörösmarty Mihály és Nádasdy Ádám fordításában

Lear Cserhalmi György
Bohóc Földes Eszter
Goneril Radnay Csilla
Regan Varga Gabriella
Cordelia Földes Eszter
Gloster Gáspár Sándor
Edgar Krisztik Csaba
Edmund Makranczi Zalán
Kent Derzsi János
Cornwall Sághy Tamás
Albany Egyed Attila
Oswald Kricsár Kamill
Francia király/ Öreg bérlő Matus György
Lovag, Lear kíséretében/ Burgund hercege Tűzkő Sándor

Továbbá:
Kelemen István, Borbély Richárd, Habóczki Máté, Tánckar, Zenekar

Díszlettrevező: Vereckei Rita
Jelmeztervező: Vereckei Rita
Mozgás: Horváth Csaba
Dramaturg: Tucsni András
Zene: Dobri Dániel
Súgó: Weil Szilvia
Ügyelő: Szrenkó Tamás
Rendezőasszisztens: Bischof Ildikó

Rendező: Bagó Bertalan

A székesfehérvári Vörösmarty Színház előadása

Egy keménykötésű, dühöngő aggastyánról szól a darab. Még tótágast is tudna állni ez az ember, ha akarna! Fékeveszett, elvakult indulatosságát a pogány római s a középkori keresztény bölcselet s az újfajta reneszánsz nevelés egyaránt fő bűnnek tartotta. Lear és tükörképe, Gloucester gróf, a két hiú öreg belerohan a hízelgők csapdájába, vak haragjában mind a kettő az érdemteleneket jutalmazza, Lear a két elfajzott lányát, Gloucester a fattyúját, Edmundot, s az érdemet bünteti, Lear a legkisebb lányát s Kent grófot, Gloucester a törvényes örökösét, Edgart. Rosszul adakozik a két ember, s képzelt sérelmeken áll bosszút. Irtózatos a fizetség. Cs. Szabó László: Pokol, Purgatórium, Paradicsom – Lear király

Videó:

Képek:

Macbeth/Anatómia

Fordította: SZABÓ Lőrinc

Szereplők:
LENDVÁCZKY Zoltán
OROSZ Ákos
PETRIK Andrea
SZŰCS Péter Pál
TANKÓ Erika

Díszlet: BALÁZS Zoltán
Jelmez: BENEDEK Mari
Szobortestek: KATUS György
Gitár dizájn: ÜVEGES Péter
Zene: SZŰCS Péter Pál
Asszisztens: PELBÁT Gergő
Produkciós vezető: BALÁZS Katalin
Fény: PAPP Zoltán
Hang: KOLLÁR Péter

Rendező: BALÁZS Zoltán

Maladype Színház előadása

A Maladype Színház előadása Macbeth kettős személyiségének növekvő és aláeső fázisaira koncentrál, szokatlan rendezői és színészi megoldásokkal nyúl Shakespeare legsötétebb történetéhez.

A címben szereplő “anatómia” fogalma nemcsak az előadást megelőző kutatómunkára és Macbeth eltorzuló személyiségének fázistanulmányaira utal, hanem arra a rendkívül érzékeny és összetett testi-lelki önvizsgáló folyamatra is, mely a felkészülési időszakot és az előadás végső jellegét is meghatározza.
Az előadás vegyíti az elvont, a stilizált, a nyers és naturális eszközöket; beszél szorongásainkról, a halálfélelemről és a szexualitásról; borzongást kelt, a “rontás anatómiáját” hozzák felszínre. A rendező által megálmodott látványvilágot Katus György szobortestei, Üveges Péter egyedi gitárkollekciója és Benedek Mari jelmezei egészítik ki.

Az év jazz lemeze Németországban, újra Gyulán a kitűnő belga énekesnő

Caroll Vanwelden – ének – zongora
Thomas Siffling – trombita
Mini Schulz – nagybőgő
Rodrigo Villalon – dob (B-D)

„Általában amikor zenét írok, a megérzéseimre hallgatok. Ezért előveszem a régi Shakespeare könyvemet, és leülök vele a zongorám mellé. Eleinte egyszerűen csak átlapozgatom az oldalakat, majd olyan szavakat keresek, amelyek inspirálnak engem. Rövid időn belül pedig létrejön egyik dallam a másik után. Ekképpen született meg az új albumon található tizenhat dal.”

A tavalyi várszínházi évadban Shakespeare szonettjeit feldolgozó belga énekesnő, Caroll Vanwelden és zenekara már bizonyított. Akkor a 2012-ben megjelent CD-jét mutatta be, amelyen tizenhat Shakespeare-szonettet ad elő sajátos, egyedülálló stílusban.

Az első Shakespeare album sikere után Caroll úgy döntött, újabb tizenhat szonetthez szerez zenét, ám ezúttal az angol költő Sötét Hölgyhöz (Dark Lady) írt műveiből válogatja össze a megzenésítendő költeményeket. Az énekesnő a verssorokat egy teljesen új dimenzióba emeli kellemes és egyéni hangjával, megteremtve ezzel a művekhez illő ideális hangulatot. A művésznő dalai sokszínűek és az érzelmek igen széles spektrumán mozognak.

Egyaránt megtalálhatóak az előadásban az élénk, dinamikus hangzású művek, a vidám, könnyed ritmusú énekek, valamint a lágy, nyugodtabb, melankolikusabb dallamvilágú alkotások is. Előadását Gyulán ismét kiváló német zenészek kísérik.

Caroll Vanwelden tavaly kiadott CD-je a Don’t Explain hónapokig vezette év végén Németországban az énekelt jazz kategóriában a lemezlistát.

Videó:

Képek:

A Gyulai Várszínház és a Nemzeti Színház közös bemutatója

Arany János és Nádasdy Ádám fordítása alapján

Szereposztás:
Theseus/Oberon: HORVÁTH LAJOS OTTÓ
Hippolyta/Titánia: NAGY-KÁLÓZY ESZTER
Puck/Philostrat: FARKAS DÉNES
Egéus: TÓTH LÁSZLÓ
Lysander: FEHÉR TIBOR
Demetrius: MÁTYÁSSY BENCE
Hermia: FÁTYOL KAMILLA m.v.
Heléna: TOMPOS KÁTYA
Vackor: REVICZKY GÁBOR
Gyalu/Oroszlán: KRISTÁN ATTILA
Zuboly: SZARVAS JÓZSEF
Dudás/Thisbe: SCHNELL ÁDÁM
Orrondi: VARGA JÓZSEF
Ösztövér/Hold: RÁCZ JÓZSEF

RENDEZŐ: DAVID DOIASVILI

Díszlettervező: David Doiasvili
Jelmeztervező: Bánki Róza
Dramaturg: Kozma András
Ügyelő: Dobos Gábor, Lencsés István Súgó: Sütő Anikó

Rendezőasszisztens: Tüű Zsófia

Bemutató: 2014. július 3.
További előadások: 2014. július 4., 5., 6. (esőnap)

Az előadást 16 éven felülieknek ajánljuk!

A drámairodalom 450 éve született mesterének, William Shakespeare-nek egyik legismertebb, legtöbbet játszott művét, a Szentivánéji álom c. vígjátékot állítja színpadra a grúz színházi élet fiatal, de már komoly nemzetközi hírnévvel rendelkező rendezője, David Doiasvili.

A darab története egyetlen különös, varázslatos éjszakán játszódik, amely a nyári napfordulóhoz, Szentiván éjjeléhez kapcsolódik. A régi hiedelmek szerint ezen a szerelmes éjszakán szinte bármi megtörténhet, minden kívánság teljesül. Az angol reneszánsz legnagyobb mesterének vígjátékban mitológiai istenalakok, tündérek, egy királyi pár, ifjú szerelmesek, athéni kézművesek keverednek össze egy bolondos éjszaka játékosan szövevényes bonyodalmaiban, mely végső soron a szerelem mindent legyőző szépségét, az ember örök életszeretetét hirdeti.

A fiatal grúz rendező Shakespeare műveinek kiváló ismerőjeként a Szentivánéji álom friss, a mai korhoz, a fiatalokhoz szóló igazi színpadi álmot ajánl a nézőknek, mely az angol mester szellemét idézi fel a Nemzeti Színházban tartott első magyarországi bemutató után kereken 150 évvel.

Az előadás plakátja, készítette: Orosz István, Kossuth-díjas képzőművész

Interjú a rendezővel: prae.hu