Jelenet a Szeget szeggel c. előadásból | fotó: Kiss Zoltán
Olyan, mintha a Kossuth tér politikusai között játszódna Shakespeare darabja egy világhírű rendező előadásában, és nem csak azért, mert a magyar uralkodót szidják benne.
Shakespeare négyszáz éve írt egy drámát, amiben az emberek azon szurkolnak, hogy nehogy a magyar uralkodó számításai jöjjenek be, mert azzal mindenki csak rosszul jár.
Persze ez csak egy vicces (vagy szomorú) áthallás a darab egy teljesen mellékes jelenetéből, az aránylag ritkán játszott Szeget szeggel nem – vagy nem csak – ettől tűnik évszázadok után is aktuálisnak. Hanem mert arról szól, létezik-e egyáltalán olyan, magát erkölcsösnek hirdető közszereplő, aki tényleg nem csak ugatja a decens életet, hanem akkor is tisztességes marad, ha a politikai hatalom lehetőséget ad neki arra, hogy kiélje a vágyait. És arról, egy hatalmat gyakorló férfi szavával szemben vajon hinne-e bárki egy fiatal, csinos nőnek, ha az szexuális zaklatással vádolja meg a férfit. Meg arról, hogy létezik-e olyan ember, aki önmaga tud maradni, ha egyszer beszippantja a politika.
