Havi archívum: július 2016

Fotó: Kiss Zoltán

Az Ahogy tetszik a Katona József Színház egyik legkiemelkedőbb bemutatója volt ebben az évadban, így talán nem véletlen, hogy már az előadás előtt egy órával hatalmas sor állt a bejáratnál a XII. Shakespeare Fesztiválon. A különleges helyszín, a Tószínpad, ugyan kihívás elé állította az alkotókat, de végül a percekig tartó vastaps jelezte, hogy az elmúlt időszak egyik legemlékezetesebb Shakespeare-feldolgozását láthattuk.

Egy kamaradarab esetében nagy bátorságra vall nagyszínpadra vinni az előadást, hiszen a nagyobb tér egyben azt is jelenti, hogy elveszik az a bensőséges hangulat, ami az ilyen típusú műveknél rengeteget számíthat. Ráadásul, aki látta a darabot Katona József Színházban tudja, hogy bizonyos részeknél különösen fontos a sötétség, ami itt a fél kilences kezdés miatt szintén nem valósulhatott meg.

Vass Antónia a sugopeldany.hu oldalon az Ahogy tetszik-ről >>>

ifj. Vidnyánszky Attila és Eszenyi Enikő a budapesti próbán | fotó: Szkárossy Zsuzsa

Igazi színházi csemegének ígérkezik a III. Richárd a Gyulai Várszínházban július 13-án. 14-én és 15-én. Az alkotókkal beszélgettünk a bemutató kapcsán.

Nem csak a nyári szabadtéri színházi szezon, de az egész év egyik legizgalmasabb bemutatójának ígérkezik a Gyulai Várszínházban, az immár tizenkettedik Shakespeare Fesztivál keretében színre kerülő III. Richárd. Izgalmas már csak azért is, mert a szereposztásban olyan közismert neveket találunk, mint Eszenyi Enikő, Trokán Nóra, Trill Zsolt vagy éppen Hegedűs D. Géza – olyan színészeket, akik a rendes színházi évadban aligha játszhatnának együtt. De izgalmas azért is, mert mellettük több frissen végzett vagy még tanulóéveit töltő színészhallgató is szerepel az előadásban, mind a budapesti, mind a kaposvári egyetem színművész szakáról. Végül, de nem utolsó sorban azért, mert újra együtt dolgozik az az alkotói hármas, amely az utóbbi egy évben mondhatni berobbant a magyar színházi életbe, több sikeres előadást téve le az asztalra, köztük a POSZT versenyprogramját megjárt és díjat szerzett Liliomfit.

Tovább a 7óra7 oldalára >>>

Aki Isoda | Fotó: Kiss Zoltán

Európa szívében, ahol a szomszédos népek hasonló jelrendszerrel kommunikálnak, talán bele sem gondol az ember, hogy a keleti színházművészet mennyire eltér a miénktől. Az ottani emberek mintha hagyománytisztelőbbek lennének, ez pedig különösen kitűnik akkor, amikor egy Shakespeare-mű kabuki stílusban kerül színre.

Július 9-én Aki Isoda monodrámája érkezett a Kamaraterembe. A fél órás kabuki-játék három képet villant fel a Hamletből, Ophéliát állítva a középpontba. Az első A szerelmes Ophélia, a második a Hamlet kegyetlen elutasítása, míg végül Ophélia megőrülésével zárul a darab. A bambuszdíszlet és az előtérben tradicionális japán hangszereken játszó két nő már az első másodpercekben sejteti, hogy egy számunkra merőben új stílusú előadást láthatunk.

Vass Antónia beszámolója a sugopeldany.hu oldalon. >>>

Tasnádi Bence az Ahogy tetszik c. előadásban Fotó: Kiss Zoltán

Egy különösen kellemetlen ébredést, illetve egy elvonulással telt délelőttöt és kora délutánt követően egyértelműen csodákat láttunk a mai nap folyamán: Aki Isoda előadása a japán színházkultúrát csillantotta fel nagyjából egy órában, a budapesti Katona József Színház Ahogy tetszikjét pedig mintha Kovács D. Dániel és Jóisten közösen teremtették volna a Tószínpadra.

A nap azzal kezdődik, hogy kábultan ébredek egy szomorú – és némileg talán a tegnapi Szentivánéjihez is köthető – álomból, ez pedig jórészt rá is nyomja a bélyegét a napom első felére. A kötelező internetkörtől eltekintve ki se lépek a szobámból, inkább olvasással igyekszem elütni az időt. A keserédes hangulathoz az időjárás is asszisztál: az erkélyablakon kinézve szembesülök azzal, hogy rendkívül sötét viharfelhők közelednek Gyula felé, amikből végül épp csak annyi eső esik igen diszkréten, hogy a kedvemet tovább ronthassa a tény, hogy még az ég sem képes normálisan leszakadni.

Tovább a potszekfoglalo.hu oldalra Stermeczky Zsolt Gábor teljes beszámolójához >>>